Hegesztési füstelszívás: jogszabályi kötelezettség vagy befektetés a dolgozók egészségébe?
A hegesztés veszélyes üzem, ahol az adott tevékenységet számos, a hegesztéssel járó biztonsági és expozíciós veszély kísér. E körben jelentős kockázatot jelent a sokszor láthatatlan károsanyag kibocsájtás, a hegesztési füst és szálló por. A hegesztő munkahelyek üzemeltetése során a munkáltató feladata a biztonságos, az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása, valamint a jogszabályokban rögzített munkavédelmi követelmények teljesítése. De vajon a hegesztésifüst elszívás alkalmazása kényszerű jogszabályi megfelelés? Vagy sokkal inkább előrelátó befektetés, gondoskodás a hegesztő és kiszolgáló személyzet egészségének megóvásáról, munkaképességének fenntartásáról, a környezeti kockázatok, a levegőszennyezés csökkentéséről, összességében a gyártási folyamat minőségének javításáról, vagy fenntartásáról? Vizsgáljuk meg közelebbről!
Mit ír elő jelenleg a jogszabály?
Magyarországon az 1993. évi XCIII. munkavédelmi törvény és a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet egyértelműen rögzíti a munkáltató feladatait e területen. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) bizonyítottan rákkeltőnek minősítette a hegesztési füstöt (azaz a hegesztés és rokon eljárásai használata során keletkető füstöt), és felvették a CRMD 1. mellékletébe, a rákkeltő anyagok listájába. A Nemzetközi Hegesztési Intézet (IIW) és a C-VIII-as Bizottsága 2011-ben megerősítette korábbi állásfoglalását, miszerint a „tüdőrák kialakulásának megnövekedett a kockázata a hegesztők körében.” Az intézet 2021-es nyilatkozata „minden felelős kollégát arra ösztönöz, hogy tegyen lépéseket a hegesztőket érő füst mennyiségének minimalizálására.”
❗A hegesztésifüst elszívása tehát nem csak „ajánlott”, hanem jogszabályban előírt kötelezettség minden olyan helyen, ahol ömlesztő hegesztést, vagy termikus vágást végeznek.
Változhat a jogszabály – szigorodhatnak az elvárások!
Az Energiaügyi Minisztérium felülvizsgálta a különösen toxikus légszennyező anyagok-, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit, különös tekintettel a rákkeltő, mutagén, magzatkárosító és a levegőben levő porhoz kötött, az egészségre különösen veszélyes nikkel, kobalt, mangán anyagokra vonatkozóan. A jogszabály tervezet az Európai Unióban legszigorúbb határértékeket vezeti be a gyárak esetében. A szabályozást – a társadalmi egyeztetést követően – a hatálybalépéstől kell alkalmazni. A felkészülést a szigorodó követelmények teljesítésére már most meg kell kezdeni!
Milyen expozíciót, egészségügyi kockázatokat jelent a füst? A hegesztésifüst alkotói közül a Cr(VI)- és Ni-oxidok (rákkeltő), a vasoxid és a mangán-oxidok belélegzése súlyos egészségi ártalmakat okozhat, de jelentős veszélyt hordoznak az eljárás során felszabaduló szennyező gázok (CO, CO2, NOx, ózon) is. Belélegzésük irritálja a légutakat, csökkenti a tüdőfunkciót, krónikus hörghuruthoz, asztmához, tüdőfibrózishoz, hosszú távon tüdőrákhoz vezethet. A hegesztő számára meghatározó az általa végzett hegesztési folyamatból származó expozíció, mely azonban kiegészül a munkatérben zajló minden más munkafolyamatból (termikus vágás, köszörülés stb.) eredő veszélyes anyag terheléssel.
Egy friss EU-s kutatás szerint a hegesztők akár 30%-kal nagyobb eséllyel szenvednek légzőszervi megbetegedésekben, mint az egyéb szakmai tevékenységet végzők!
De a jó légzésvédelem, a megfelelő károsanyag elszívás és tisztítás ennél is többet ad! A hegesztésifüst elszívása és leválasztása nem csak a hegesztő személyzet egészségvédelmét szolgálja, hanem
- javítja a munkakörülményeket, nő a dolgozói elégedettség és termelékenység,
- csökkenti a gépek és vezérlések szennyeződését, így azok kevesebb hibát, karbantartást igényelnek,
- minimalizálja varratfelületek szennyeződését, a selejtek számát,
- megkönnyíti az automatizálás bevezetését, mivel a robotrendszerek érzékenyek a szálló porra, szennyezett munkakörülményekre,
csökkenti a környezeti expozíciót.
Nyugodtan kijelenthető: a hegesztésifüst elszívás nem csak jogszabályban előírt kötelezettség, hanem a munkáltató jól felfogott gazdasági érdeke, mely versenyelőnyt jelent a foglalkoztatás terén is!
Vágjon bele a fejlesztésbe, segítünk a kockázatokat felmérni és az igényeknek megfelelő rendszerek megtervezésében, legyen szó helyi elszívás mobil egységeiről, központi rendszerekről vagy robotcellákról, vagy a legújabb fejlesztésről.
